Az amerikai Stanford Egyetem új kutatása szerint ránk van írva a szexuális beállítottságunk mellett a politikai hovatartozásunk is. Ez persze tovább növelheti az aggodalmakat az automatikus arcfelismeréssel szemben.

Rendezett Brexit ide vagy oda, nem hozott végleges megoldást a nemzetközi adattovábbítások területén az Európai Unió és az Egyesült Királyság között alkalmazandó kereskedelmi és együttműködési megállapodás. Mit jelent ez a gyakorlatban és mire kell felkészülni?

Sok felhasználó agya még mindig kikapcsol, ha valami igazán nagyszerű dolgot ígérnek neki e-mailben. Ezzel pedig ők lesznek a legkomolyabb veszélyforrás a céges rendszerre nézve - hacsak le nem fülelik őket. Igaz, a legutóbbi módszer kissé kegyetlenre sikerült.

A legprofibb bandák félelmetes gyorsasággal fejlődnek, és ma már ugyanazok a módszereik, mint az állami támogatottságú hacker-csoportoknak. Egyre rövidebb idő alatt egyre nagyobb hálózatokat titkosítanak, és egyre több pénzt zsebelnek be.

A Zoom egyik magas rangú vezetőjét vádolta meg egy amerikai bíróság azzal, hogy felhasználói adatokat szivárogtatott a kínai kormánynak, valamint önhatalmúlag cenzúrázott videóbeszélgetéseket.

Törvénybe ütköző monopólium fenntartásával vádolja a gigavállalatot 40 amerikai államügyész. A Google egyre többek szerint nőtt túl nagyra: összefoglaljuk, mik a vádak és mi lehet az eljárás vége.

Az Edge, a Firefox és a Chrome böngészőkben is felfedezték már azt a rosszindulatú programot, amely hirdetésnek álcázza magát, majd visszaél a személyes adatainkkal.

Mennyibe kerülnek az adataink az online térben, és hogyan teszi lehetővé mindez a doxolást?

A Kaspersky új megállapításaiból kiderül, hogy a vásárlók 84%-a hajlandó megadni a személyes adatait, például az e-mail címét és a telefonszámát a kereskedőknek, hogy nagy árengedményekre tehessenek szert az ünnepi vásárlásaik során.

Egy speciálisan jelszótörésre kifejlesztett számítógép nemrég 100 milliárd jelszót fejtett meg másodpercenként, ami sokakat elgondolkodtathat: vajon mennyire vannak így biztonságban a személyes adataink?

A hekkerek újabban az egyetemeket veszik célba velük, és nem csak pénzt követelnek a titkosítás feloldásáért, de azzal is megfenyegetik az oktatási intézményeket, hogy nyilvánosságra hozzák a hallgatók személyes adatait.

Hogyan lophatják el az adatainkat és mire használhatják fel azokat? Pontosan mire is pályáznak az adathalászok és hogyan előzhetjük meg a bajt?

A Google folyamatosan fejleszti böngészőjét, a funkciólista pedig gyakran olyan újításokkal is bővül, ami nem a kényelmet, hanem a biztonságot szolgálja.

A rendőrség által használt arcfelismerő programok túl sok hibát vétettek a múltban, most pedig egy brit perben is alulmaradt a technológia.

Miután az elmúlt évek arról szóltak, hogy a netes hirdetők mindent meg akartak tudni rólunk, kiderülhet, hogy nem is ez a leghatékonyabb hirdetési módszer. Persze ettől még nem rögtön áll földbe az adatgyűjtő-követő rendszer, de látszik, hogy van más út.

A régi felhasználóknak még saját kezűleg kell beállítaniuk a funkciót, de most regisztrálóknak már automatizáltan működik a régebbi adatok törlése.

A Privacy Bee arra szakosodott, hogy átnézi a cégek adatbázisait és törli az ott tárolt adatainkat, hogy azok ne kerüljenek veszélybe egy esetleges adatszivárgáskor.

Az Undatify szolgáltatás leegyszerűsíti azt a bonyolult folyamatot, amikor a személyes adataink kapcsán kell egy szervezettel beszélnünk vagy leveleznünk. A felhasználók mindössze néhány kattintással elküldhetik kérésüket az adataik GDPR-szerinti megtekintésére vagy törlésére vonatkozóan.

Áloldalak segítésével kísérelnek meg ellopni személyes adatokat a kiberbűnözők.

Amint az a Kaspersky informatikai biztonsági kockázatokat vizsgáló felméréséből kiderült , az ügyfelek személyes adatai minden más vállalati adatnál gyakrabban érintettek az adatsérülésekben.